Monday, January 02, 2006

Kínos csend...

Tegnap lementem este Gáborhoz.
Felhívtam megint az egyik közös ismerősünket, és mondtam hogy megpróbálom elérni Gábort, 9 körül lemegyek hozzá, és majd csengetek... (ő mondta hogy menjek ozzá bármikor, neki ez természetes...nekem még mindig nem...)
Gábor írt egy sms-t újra érdekes módon 8:40 körül hogy otthon van, menjek le ha még van kedvem...
Lementem, és elmondtam neki mindazt amit gondolok...
Megint beleegyezés-megértés...

Azóta pedig kínos csend...

Azt hiszem ez minden kimondott és kimondatlan kérdésemet megválaszolja...

A.

Sunday, January 01, 2006

Egyre nehezebb...

Egyre nehezebben mennek a dolgok Gáborral...
Egy bűvös -és már számomra gyűlöletes- szó miatt: majd...
Majd hívlak, majd holnap, ma később...
Barátság és szerelem...
Mi a sorrend a 2 között?
Karácsonyi találkozónk elmaradt az első megbeszélt napon, mert muterja feljött és nála aludt. Másnapra áttetük. Másnap délután sms, hogy nála alszik egy barátnője, majd holnap...Akkor ezt megbeszéltem vele hogy ez nekem nagyon szarul esik, úgy tűnt, hogy értette miről beszélek, de most az egész kezdődik előlről.
Tegnap este kaptam tőle sms-t, és megbeszéltük hogy ma lemegyek hozzá és ott alszok. Délután 2 előtt telefon, és mondja hogy kb. még alszik 2 órát és csörög ha felkelt. Hagytam hogy aludjon ezért csak 3 óra múlva hívtal fel, hogy akkor megyek...
Vagyis csak hívtam volna. Ki volt kapcsolva. Csörögtem egy haverjának hogy nem tudja-e a másik számát.
Érdekes módon pár perc múlva csörög a telefon: magántelefonszám.
Ő volt az, hogy kint van valami ismerőseinél hogy boldog új évet kívánjon nekik.
Csak egy pár kérdés: a múltkor amikor szintén lemerült a telefonja, akkor nem tudta fejből a számom...most hirtelen megtanulta?
És miért megint én vagyok az akinek várnia kell?
Miért nem volt benne legalább annyi, hogy felhívjon amikor felkelt, hogy elmegyek a haverjaimhoz, nem biztos hgy tudunk ma találkozni...
Ennek is az lesz a vége, hogy majd amikor mindezt meg akarom beszélni, akkr jön a megszokott mondat:
"Ne haragudj, közbejött az egész, pedig semmi kedvem nem volt az egészhez. Tudod, hogy fontos vagy nekem baby."


Fontos vagyok neki. Nagyon sok mindent mondhat az ember, csak éppen teljesen "hihetetlen" már az egész, hisz mindazokból a sorrendekből amit felállít, nem ezt szűröm le.

Nem biztos, hogy akarom folytatni ezt az egészet...